Charlie Chaplin unokája, Aurélia Thierrée színésznő lesz a Játékszín vendége a Nagyvárosi fények című Chaplin-adaptáció október 3-i díszelőadásán. A produkció hat díjat nyert el az idei Vidor Fesztiválon. Az elismeréseket szeptember 26-án vették át a művészek és az alkotók.

Az idei nyíregyházi színházi szemlén hat elismerést söpört be a tavaly októberben bemutatott Chaplin-adaptáció. A díjakat a fesztivált szervező Móricz Zsigmond Színház igazgatója, Kirják Róbert a Játékszínben adta át szeptember 26-án. A Nagyvárosi fények című produkció elnyerte a legjobb színpadi előadásért járó elismerést, Szente Vajk a legjobb rendezésért, Nagy Sándor a legjobb férfi alakításért, Rákay Tamás a legjobb díszletért vehette át a díjat, Kovács Yvette Alidát a legjobb jelmezért díjazták, a VIDOR különdíját pedig a Játékszín teljes stábja kapta a legkiemelkedőbb csapatmunkáért.

Október 3-án díszelőadást tartanak a stáb és az előadók tiszteletére. Az előadáson Bank Tamás igazgató meghívására Charlie Chaplin unokája, Aurélia Thierrée francia színésznő is részt vesz, aki a MITEM Fesztivál keretein belül mutatkozik be elsőként a budapesti közönségnek, Édesanyja rendezésében.

Bank Tamás a premierek esetén szokásos protokollal egybekötött díszelőadás megrendezésével fejezi ki köszönetét a művészek felé – mint mondta, a nyári előadásra való felkészülés extra erőfeszítést kívánt valamennyi résztvevőtől. A különleges színrevitelt, a néma játékot és a Túri Lajos Péter koreografálta taktusra kidolgozott mozgást újra kellett tanulniuk a második zárlat után. "Kaotikus élethelyzetben, két járványhullám között született a produkció, így el sem indulhatott egy olyan széria, amely normális körülmények között érlel egy előadást, összecsiszolja az energiákat" – fogalmazott, s hozzátette: a hat díjjal jutalmazott produkció megérdemli a Játékszín elismerését is.

Chaplin 1931-ben forgatott, azonos című némafilmjének színpadi adaptációja Szente Vajk negyedik rendezése volt a Játékszínben. A Tied a világ…, A szőke ciklon és a Legénybúcsú után egy unikális előadást álmodott színpadra: fekete-fehér látványvilág, zenére kidolgozott mozgássorok és a némafilmek stílusát idéző színészi játék jellemzi a színrevitelt, melyhez Gulyás Levente komponált zenét.

„A színházban mindig az innovációt kell keresni, ami megújítja azt a formanyelvet, amit előadóművészetnek nevezünk – mondta a bemutató előtt a rendező. – A Chaplin korabeli színjátszás eszközei megváltoztak már, épp ezért lehet ma újra izgalmas a néma történetmesélés.” Szente Vajk kiemelte, Charlie Chaplin kétségtelenül a filmművészet egyik letéteményese, a mai filmes- és vicctechnikák mind tőle erednek, személye és alkotói munkássága megérdemli a mai emberek figyelmét is.

A történet középpontjában egy csavargó áll, aki egy nap beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag úr csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A Csavargó a tőle kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül...